Ma már szinte hihetetlennek tűnik, de volt idő, amikor egy korszerű adatbázisban
kizárólag alfanumerikus adatok szerepeltek. Az adatok formája, szervezettsége,
az adatbázis lekérdezési technikája azonban nem tették lehetővé, hogy a
térbeliség tényét térbeli feladatok megoldására is felhasználják. Az adatbank
rendszerek fejlődésével ez a hiányosság egyre inkább világossá vált.
A 60-as évek legvégén egy globális térbeli információk feldolgozását célzó földrajzi információs
rendszer (GIS) szoftverjét hoztak létre Kanadában, majd a 70-es évek elején
megfogalmazták a nagyobb felbontású, de szűkebb tematikájú földinformációs
rendszer a (LIS) koncepcióját is. A 80-as évek elejére kialakult az úgynevezett
több célú kataszter koncepció.

Napjainkban az figyelhető meg, hogy a különböző
feladatokra kialakított térbeli információs rendszerek filozófiája egyre inkább
hasonlítani kezd egymáshoz, függetlenül attól, hogy a rendszer nagy felbontású
regionális vagy kisfelbontású globális adatok feldolgozását tűzte-e ki céljául.
A rendszerek megkülönböztetése egyrészt a történelmi megközelítés alapján is
indokolt, másrészt ezáltal szemléltethető a kitűzött specifikus feladatok
jellege.

A történelmi szemléletnek gyakorlati jelentősége van egy olyan
országban, ahol a térbeli információs rendszerek elterjedése még kezdeti
stádiumban van. Más országok tapasztalata alapján felmérhető, hogy mire van
szükség, milyenek a kezdeti lépések, és ezeknek hova kell vezetniük, milyen
buktatókat és zsákutcákat kell elkerülni.

Kovács Rhewa Andrea