Az exoholdak olyan égitestek, amelyek hasonlóak a Naprendszer holdjaihoz, ám ezen a rendszeren kívül esnek. A csillagászok a Kepler űrtávcsővel kutatják az exoholdakat, mint a földönkívüli élet potenciális helyszíneit. A legtöbben távoli galaxisokba eső exobolygók kapcsán feltételezik a Földön kívüli élet nyomait, így számos kutatásra került sor ezzel kapcsolatban. Most azonban a NASA tudósai új kutatási területen kezdtek el dolgozni, a projekt célja az exoholdak vizsgálata. Olyan, a mi Naprendszerünkön kívül eső bolygók holdjait kutatják most az asztronómusok, amelyek körülményei alkalmasak lehetnek, akár az élet kialakulásához is.

 

A galaxisunk csillagrendszereiben számos olyan bolygó van, amelyik a Goldilocks-zónában helyezkedik el, vagyis egy „lakhatósági” területen, ám ezek nagy része nem Föld-szerű, ami lehetőséget biztosítana az élet kialakulásához, vagyis nem kisebb, kőzetbolygók, hanem nagyobb, a Jupiterhez hasonló gázbolygók. Még ha lakhatósági övezetben is keringenek ezek az égitestek, a felépítésük kizárja az élet kialakulását, azonban a holdjaikat érdemes vizsgálni ilyenkor, hiszen ezek között lehet olyan is, amelyik ideális lehet ilyen szempontból.

 

A NASA projektjének neve az Exoholdvadászat a Keplerrel, vagyis Hunt for Exomoons with Kepler, HEK. Ez az első olyan projekt, amelyik kifejezetten ezekre az égitestekre koncentrál, nem pedig a Naprendszeren kívüli bolygókra, ahogyan korábban számos alkalommal. A Kepler űrtávcsövet már hat éve pályára állították, de mindeddig az exobolygókat kutatta a fedési módszer által, jelenleg azonban ugyanezzel a módszerrel az exoholdokat kezdi el kutatni.