A Stanford egyetem végzős hallgatója, Duerlo által
kialakított atomszendvics, csupán három atom vastagságú, változatos kristálytani
formát képes felvenni, melyek hasznos tulajdonságokat mutatnak. Az egyik
rácsszerkezet kitűnő piezoelektromos tulajdonságokkal rendelkezik, jól vezeti
az áramot, egy másik pedig pont gátolja azt.

Duerlo szimulációiból arra lehet
következtetni, hogy a három rétegű ötvözetnek egy egészen kis erőbehatásra van
szüksége, hogy nemvezetőből vezetőállapotba jusson, majd egy újabb behatásra „visszakapcsoljon”.
A szimulációk kísérletileg még nem megalapozottak, a munkát nehezíti, hogy az
egyrétegű anyagok tulajdonságainak kutatása egy új tudományág. Az első és
legismertebb egy atom vastagságú anyag a grafén. Az először 2004-ben
megfigyelt, szénatomok alkotta egyrétegű kristályrács, elrendezésében leginkább
a csirkeólak köré kifeszített drótra hasonlít.

Annak ellenére, hogy csupán egy
atomnyi vastagságú a grafénsík, hihetetlenül erős, akár egy macska súlyát is
elbírja sérülés nélkül. Akárcsak a csirkedrót. A grafén elektromosan
vezetőképes, és ez a tulajdonsága az, ami potenciálisan hasznot hozhat, hiszen
könnyű és alacsony fogyasztású elektronikus alkatrészek fejlesztésére kiválóan
alkalmas alapanyag.

A molekuláris szerkezetek hatalmas univerzumában igazi
úttörőmunka folyik, ennek megfelelően nem könnyű az ismeretlen területre tévedt
felderítők dolga. Egy új és egyre növekvő tudományág, a számítógépes
anyagtudomány lehet segítségükre a kutatóknak.

Kovács Rhewa Andrea