A Stanford egyetem végzős hallgatója, Duerlo által
kialakított atomszendvics, csupán három atom vastagságú, változatos kristálytani
formát képes felvenni, melyek hasznos tulajdonságokat mutatnak. Az egyik
rácsszerkezet kitűnő piezoelektromos tulajdonságokkal rendelkezik, jól vezeti
az áramot, egy másik pedig pont gátolja azt.

Duerlo szimulációiból arra lehet
következtetni, hogy a három rétegű ötvözetnek egy egészen kis erőbehatásra van
szüksége, hogy nemvezetőből vezetőállapotba jusson, majd egy újabb behatásra „visszakapcsoljon”.
A szimulációk kísérletileg még nem megalapozottak, a munkát nehezíti, hogy az
egyrétegű anyagok tulajdonságainak kutatása egy új tudományág. Az első és
legismertebb egy atom vastagságú anyag a grafén. Az először 2004-ben
megfigyelt, szénatomok alkotta egyrétegű kristályrács, elrendezésében leginkább
a csirkeólak köré kifeszített drótra hasonlít.…

Mit szólnál hozzá kedves Olvasóm, ha úgy vihetnél
magaddal telefont, hogy nem viszel magaddal készüléket?! Mit szólnál hozzá, ha be
lenne építve a… pólódba? Hajmeresztő ötlet nemigaz?! A technológia alapja papírvékony,
három atomnyi vastagságú kristályokra épül, amelyek által az IT-eszközök olyan
könnyűek és hajlékonyak lehetnek akár a hajszál.

Az új találmány rugalmas elektronikus eszközök tervezésére inspirál. A kutatók a számítógépes
szimulációk során megfigyelték, hogy a kialakított kristályrács rendkívüli tulajdonságokkal
rendelkezik. Például kapcsolóhoz hasonlatos; mechanikusan lehet húzni és tolni.
Ez a tulajdonság egy eszköz ki- és bekapcsolását teszi lehetővé, azaz van egy
állapota, amikor jól vezeti az elektromos áramot és van, amikor nem.…