Bármilyen szervezet megalapításához szakmai tanácsot kell kérni. Fontos tudni, hogy hány alapító tagra van szükségünk. Kizáró ok lehet a rokoni kapcsolatok is. Kuratóriumi tagokat jól meg kell választani. A szervezet csak egy bizonyos idő után kérheti az adókból származó egy százalékos felajánlásokat is. A megalapítása minden egyes alkalommal komoly felelősséggel jár. A saját alapítvány létrehozásának tulajdonképpen hat nagyobb lépése van. Első és talán legfontosabb lépés az, hogy a közérdekű célt pontosan határozzuk meg. Ehhez kell hozzáigazítani majd az alapítvány vagyonát is. A második lépésben az alapítvány nevét kell megválasztani. Figyeljünk oda, hogy ne legyenek átfedések két névvel kapcsolatosan, a későbbi félreértéseket érdemes megelőzni.

A harmadik feltétele a székhely megalapítása, vagyis az a hely, ahol a központi adminisztrációs munka fog folyni. A negyedik lépésben az alapítványnak meg kell határoznia a tagokat, kuratóriumot és a felügyelő szervet. Ezek nélkül nem lehet összehangolni az alapítvány működését. Ezeket összesítve kerül megírásra az alapító okirat. Az ötödik lépés az okirat hitelesítése a hatályban lévő jogszabályok alapján. Az okirat tartalmazza az alapítvány működését, vagyon felosztását valamint a megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket is. Utolsó lépésként kerül bejegyzésre az alapítvány. A jogerős bejegyzést követően léphet életbe az alapítvány. Az alapító okirat és a bírósági bejegyzés között akár 60 nap is eltelhet, és ezekkel a határidőkkel már a tervezés előtt számolni kell.