A tudományos módszertan, vagy metódus különböző módszerek együttesét jelenti, amelyek megkülönböztető jegyeit képezik a tudománynak. Ez a módszertan meghatározza a tudományos kutatás menetét. Nem mindenki ért egyet a tudományos módszer létezésében vagy meghatározásában, azonban van néhány alapszabály, amelyek elfogadottak tudományos körökben. A hipotetikus-deduktív logikai struktúrát mindenki szükségesnek tartja, aki elfogadja ezt a módszert. A tapasztalati tudományok esetében rendkívül fontos az empirikus kontroll, ami egyetlen kutatásból sem hiányozhat.

 

 

A tudományos módszertannak, ahogyan általánosan a tudománynak vannak olyan jellemzői, amelyek használt és elfogadott eszközök, azonban nem minden tudományágban használják őket. A kvantitatív leírás egy ilyen jellemző, aminek lényege a tudomány összefüggéseinek számszerűsítésében áll. Ehhez kapcsolódik a mértékegységek használata is, ami szoros kapcsolatban áll az empirikussággal is. Itt meg kell említeni a különböző méréseket, valamint a mérőeszközök igénybevételét is, amelyek szintén rendkívül fontosak a tudományban és ennek összefüggéseinek számszerűsítésében.

 

 

Ez nem feltétlenül szükségszerű, hiszen például a humán tudományok esetében gyakorlatilag egyáltalán nem beszélhetünk hasonló típusú mérésekről. A természettudományokban is csak a modern korokban jelent meg, azonban rendkívül nehéz ezekben az esetekben meghúzni a határvonalat az egyszerű megfigyelés, valamint a mérőeszközökön alapuló mérések közé. A kísérletezés esetében, a méréshez hasonló jellemzők sorolhatóak fel, ez a modern tudományos módszertan egyik legfontosabb része.