Pár évvel ezelőtt, ha jól emlékszem, 2010-ben jelent meg Magyarországon
Dmitri Glukhovsy Metro 2033 című regénye, mely egy posztapokaliptikus világot
mutat be. A könyv nagyszerű; egyaránt hozza a klasszikus szovjet-orosz science-fiction
hangulatát, megspékelve a borongós orosz népmesék balladisztikus komorságával.
Ami azonban egyedi képi világában meghatározó szerepet kap az a moszkvai
metróhálózat, ahol a történet játszódik.

Az egész várost behálózó alagutak állomásainak memorizálása első olvasásra elég
nehézkesnek tűnhet, amit a könyv megjelenésekor a hazai sci-fi rajongók szóvá
is tettek. A kötet második része 2011-ben Metro 2034 címmel futott be a piacra,
és láss csodát kedves Olvasó, ezúttal egy térképet is tartalmazott.

Ennek a térképnek igen kalandos története van.  Szergej barátom, akinek természetesen nem ez a polgári neve, a szovjet-orosz
sci-fi nagy rajongója. Miután elolvasta a Metro 2033-at, írt is róla egy
blogposztot, amelyben megszólítván az Európa Kiadót, nehezményezi a térkép
hiányát. Szergej akkurátus ember, önszorgalomból kanyarított hát egy térképet a
sztori alapján, amelyet mellékelt is a poszthoz. Térinformatikusként számára
nem okozott különösebb problémát a térkép elkészítése, ezért közrebocsátotta,
hogy más számára is segítség legyen a történetben való tájékozódásra. Pár hónap
múlva Szergejt megkereste a kiadó, hogy ugyan már, nem készítené el számukra a
Metro 2034-hez a térképet?

Ez csak egy példa, hogy mi mindenre is használható a térinformatika.

Kovács Rhewa Andrea