nem hivatalos weboldala

Térinformatika

A térinformatika alapjainak megismerése

A térinformatika rendkívül fontos

A térinformatika rendkívül fontos

A földrajzi információs rendszert már számos szakterületen használják a világ minden területén, ez egy olyan, számítógép által kreált rendszer, amely különböző földrajzi helyekhez kapcsolódó adatok gyűjtésével, elemzésével, kezelésével foglalkozik. Számos térinformatikai rendszert dolgoztak már ki a szakemberek, hiszen minden területen más és más módszerek szükségesek a legjobb eredmény eléréséhez. Fontos szerepe van a modellezésben, különböző földrajzi jelenségek megfigyelésében, valamint az információk megjelenítésében is. Geoinformációs, vagy térinformatikai rendszernek is nevezzük. Olvasd Tovább

IT-póló, az intelligens ruhanemű 2.rész

IT-póló

IT-póló

A Stanford egyetem végzős hallgatója, Duerlo által
kialakított atomszendvics, csupán három atom vastagságú, változatos kristálytani
formát képes felvenni, melyek hasznos tulajdonságokat mutatnak. Az egyik
rácsszerkezet kitűnő piezoelektromos tulajdonságokkal rendelkezik, jól vezeti
az áramot, egy másik pedig pont gátolja azt.

Duerlo szimulációiból arra lehet
következtetni, hogy a három rétegű ötvözetnek egy egészen kis erőbehatásra van
szüksége, hogy nemvezetőből vezetőállapotba jusson, majd egy újabb behatásra „visszakapcsoljon”.
A szimulációk kísérletileg még nem megalapozottak, a munkát nehezíti, hogy az
egyrétegű anyagok tulajdonságainak kutatása egy új tudományág. Az első és
legismertebb egy atom vastagságú anyag a grafén. Az először 2004-ben
megfigyelt, szénatomok alkotta egyrétegű kristályrács, elrendezésében leginkább
a csirkeólak köré kifeszített drótra hasonlít. Olvasd Tovább

IT-póló, az intelligens ruhanemű 1. rész

IT-póló

IT-póló

Mit szólnál hozzá kedves Olvasóm, ha úgy vihetnél
magaddal telefont, hogy nem viszel magaddal készüléket?! Mit szólnál hozzá, ha be
lenne építve a… pólódba? Hajmeresztő ötlet nemigaz?! A technológia alapja papírvékony,
három atomnyi vastagságú kristályokra épül, amelyek által az IT-eszközök olyan
könnyűek és hajlékonyak lehetnek akár a hajszál.

Az új találmány rugalmas elektronikus eszközök tervezésére inspirál. A kutatók a számítógépes
szimulációk során megfigyelték, hogy a kialakított kristályrács rendkívüli tulajdonságokkal
rendelkezik. Például kapcsolóhoz hasonlatos; mechanikusan lehet húzni és tolni.
Ez a tulajdonság egy eszköz ki- és bekapcsolását teszi lehetővé, azaz van egy
állapota, amikor jól vezeti az elektromos áramot és van, amikor nem. Olvasd Tovább

VoIP technológia dióhéjban

VoIP

VoIP

A huszonegyedik századi technológia sok
hétköznapi tevékenységünkre rányomta a bélyegét. Levél helyett e-mail-t írunk,
a kollégákkal töltött délutáni kávézás helyett chatszobában töltjük a
pihenőidőt, ha pedig elfáradtunk délutánra, és nincs kedvünk sorban állni,
webáruházak katalógusát böngészve intézzük el a hétvégi bevásárlást. A Voice over Internet Protocol
technológiája azon alapul, hogy a telefonbeszélgetéseket kis
adatcsomagokra bontva közvetítik az interneten.

A világ bármely tájáról laptopon keresztül bárhová telefonálhatunk, ennek csak egyetlen feltétele van; az
internetkapcsolat. A technológia segítségével olyan partnereket is
felhívhatunk, akik nem rendelkeznek VoIP-hozzáféréssel, illetve klasszikus
hálózati telefonhívások szintén fogadhatók interneten keresztül. Olvasd Tovább

A geokódolás alkalmazásának nehézségei

Geokódolás

Geokódolás

A geokód elvet Wieser disszertációja konzekvensen a földrészletekre dolgozta ki.
Az alapobjektum ennek megfelelően a földrészlet, az összefoglaló objektumok
pedig a tömb, a kerület, a belterület, külterület, zártkert és a teljes igazgatási
egység. A koncepcióban minden kidolgozottsága ellenére is azonban bizonyos hiányosságok
tapasztalhatók. Nincs például meghatározva az, hogy a földrészletnek melyik
pontja kell, hogy a geokódot reprezentálja.

Mindössze annyi tudható, hogy ennek a pontnak vagy a földrészleten belül, vagy annak határvonalán kell
elhelyezkedni. Ugyanez érvényes az összefoglaló objektumokra is, ennek
következtében pedig a geokódokat egyedileg kell generálni. Sokkal kézenfekvőbb
volna, ha a geokódot automatikusan generálná egy program. Olvasd Tovább

Egy kis térinformatika-történelem

Térinformatika korszerűsítve

Térinformatika korszerűsítve

Ma már szinte hihetetlennek tűnik, de volt idő, amikor egy korszerű adatbázisban
kizárólag alfanumerikus adatok szerepeltek. Az adatok formája, szervezettsége,
az adatbázis lekérdezési technikája azonban nem tették lehetővé, hogy a
térbeliség tényét térbeli feladatok megoldására is felhasználják. Az adatbank
rendszerek fejlődésével ez a hiányosság egyre inkább világossá vált.
A 60-as évek legvégén egy globális térbeli információk feldolgozását célzó földrajzi információs
rendszer (GIS) szoftverjét hoztak létre Kanadában, majd a 70-es évek elején
megfogalmazták a nagyobb felbontású, de szűkebb tematikájú földinformációs
rendszer a (LIS) koncepcióját is. A 80-as évek elejére kialakult az úgynevezett
több célú kataszter koncepció. Olvasd Tovább

A korszerű és praktikus adatbázis kezelő rendszer kritériumai

Adatbázis információ tároláshoz

Adatbázis információ tároláshoz

Az eredményes és hatékony munkavégzést érdekében egy
adatbázis kezelő rendszernek az alábbi főbb kritériumokat kell kielégítenie: Az adatbázis kezelő szoftver függetlenítse az alkalmazásokat és a lekérdező nyelv parancsait, az adatbázisban végzendő logikai vagy fizikai adatszervezési változtatásoktól.

Adatoszthatóság követelménye azt vonja maga után, hogy ugyanazokkal az adatokkal, esetleg különböző szempontok szerint, az adatok megváltoztatása nélkül, egyidejűleg több felhasználó, vagy felhasználói program is foglalkozhasson. A redudancia mentesség követelménye elengedhetetlen a korszerű adatbázisban, egyrészt, mert a hagyományos adatfeldolgozástól eltérően a különböző felhasználók ugyanazokat az adatokat használhatják, ezért ezek az adatok csak egyszer kerülnek
tárolásra, másrészt a logikai struktúra korszerű leképezése lehetővé teszi, hogy ugyanaz az adat fizikailag csak egyszer kerüljön tárolásra. Olvasd Tovább

Objektum orientált adatbázis modellek

GIS

GIS

Az első kereskedelmi, objektum orientált
adatbázis kezelő rendszer Gothic néven futott; az ADE nevű GIS fejlesztői környezet céljaira hozta létre a Laser-Scan cég, amely 1995-ben jelent meg a piacon.

Az objektum orientált adatbázisok csak napjainkban kezdenek átlépni a kísérleti fázisból a hétköznapi gyakorlatba, és kiemelten igaz ez a GIS-ben történő alkalmazásukra, mivel az objektum orientáltnak meghirdetett GIS szoftverek az ADE megjelenéséig kizárólag relációs illetve hierarchikus modellű adatbázis kezelő rendszereket használtak. Ezek az adatbázisok az objektum orientáltság elveit terjesztik ki az adatok tárolására és kezelésére. Olvasd Tovább

A papírusztól a GPS-ig

Papírusz

Papírusz

A térinformatika a legújabb tudományok közé sorolható, de ha az elméleti
alapokat és a gyakorlati tapasztalatokat nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy az
egyik legősibb tudomány.

A térinformatika tudományos gyökereit a geodézia, a geológia és a kartográfia
területén találjuk meg. Minden kornak megvoltak a maga „fejlett”
térinformatikai eszközei, kezdve az óegyiptomi papírusz tekercsre vetett első térképektől,
Mercator vetületén át a modern műholdas helymeghatározó rendszerekig.

A térinformatika egyik korai alkalmazására kitűnő példa John Snow esete, aki térképet
használt az 1854-es londoni kolera halálozási előfordulásainak bemutatására. Ő
abból indult ki, hogy a fertőzött ivóvíz okozta a járványt, ezért az
elhalálozás helyét bemutató térképen feltüntette a városi kutakat is. Az
elemzéssel egy fertőző kút helyét azonosította, a kutat bezáratta, ezt követően
természetesen a járvány rövidesen megszűnt. Olvasd Tovább

Szoftverek a térinformatikában

Térinformatika

Térinformatika

A térinformatika a számítástechnika határterülete,
ugyanakkor szerteágazó alkalmazási területe ismert.

A statisztika, a meteorológia, a geológia, a járványtan, a közlekedés, a
katasztrófavédelem etc… mind profitálnak a térinformatikai rendszerek alkalmazásából.

Magától értetődő tehát, hogy a számítógépes szoftverfejlesztők közül sokan olyan
programok kidolgozására fordítják idejüket, amelyekkel térinformatikai
adatbázisokat lehet létrehozni, illetve azokat a gyakorlatban alkalmazni.

A MapSever egy CGI alapú webes eszköz térképek megjelenítésére. Segítségével
viszonylag egyszerűen tudunk weblapjainkba térképeket beszúrni, melyen a
felhasználó mozoghat, nagyíthat, lekérdezhet vagy éppen a rétegeket kapcsolhat
ki-be.  Olvasd Tovább

Figyelem!
Ez egy nem hivatalos honlap!
Alapítványi Támogatók Közleményei

GIS modul a II. kerületi Önkormányzat weboldalán 2005 március 1 – el indult el a www.masodikkerulet.hu – oldalon a TÉRTÁJ (Térképes Tájékozató Rendszer) térinformatikai eszközkészletet alkalmazó webe... » bővebben