A térinformatika a legújabb tudományok közé sorolható, de ha az elméleti
alapokat és a gyakorlati tapasztalatokat nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy az
egyik legősibb tudomány.

A térinformatika tudományos gyökereit a geodézia, a geológia és a kartográfia
területén találjuk meg. Minden kornak megvoltak a maga „fejlett”
térinformatikai eszközei, kezdve az óegyiptomi papírusz tekercsre vetett első térképektől,
Mercator vetületén át a modern műholdas helymeghatározó rendszerekig.

A térinformatika egyik korai alkalmazására kitűnő példa John Snow esete, aki térképet
használt az 1854-es londoni kolera halálozási előfordulásainak bemutatására. Ő
abból indult ki, hogy a fertőzött ivóvíz okozta a járványt, ezért az
elhalálozás helyét bemutató térképen feltüntette a városi kutakat is. Az
elemzéssel egy fertőző kút helyét azonosította, a kutat bezáratta, ezt követően
természetesen a járvány rövidesen megszűnt. A térinformatikára jellemző, hogy minden hozzá kapcsolódó tudományágból
gyarapszik, fejlődik. Mindegyik szakterület a rá jellemző technológiával bővíti
a térinformatikát, ezáltal e modern tudomány integrációs szerepe
elvitathatatlan.

A térinformatikai rendszerek használata például az Indy Jones-filmek óta igen
népszerű tudományág fejlődésében is központi szerepet kapott. A régészet a
térinformatika egyik legtöbbet profitáló felhasználója.

Az elméleti és terepmunka mellett elengedhetetlen az adatfeldolgozás precizitása,
elemző tevékenységének konzekvens eredményei pedig az egyetemes tudás alapját
képezik.

Kovács Rhewa Andrea